Az adathalászat olyan üzenet, amely olyasvalakitől érkezni látszik, akiben megbízunk, például a banktól, egy futárszolgálattól, a munkáltatótól vagy egy barátunktól, hogy rákattintsunk egy hivatkozásra, megnyissunk egy fájlt vagy megadjuk a jelszavunkat. Érkezhet e-mailben, SMS-ben, üzenetküldő alkalmazásokon és telefonhívásban is. Az üzenetek gyakran meggyőzőek, de van néhány közös jellemzőjük.
Mit szeretne általában egy adathalász üzenet?
Szinte minden adathalász üzenet a három dolog egyikét akarja elérni. Azt szeretné, hogy jelentkezzen be egy olyan oldalon, amelyet a feladó irányít, nyisson meg egy kártékony programot telepítő mellékletet, vagy küldjön pénzt vagy adatokat egy kitalált probléma miatt. A kérés körüli történet változik, a cél ugyanaz marad.
Gyakori történetek: zárolt fiók, elmaradt csomagkézbesítés, kifizetetlen számla, váratlan visszatérítés, nyeremény, vagy egy bajba jutott rokon, akinek azonnal segítség kell. Minden olyan üzenetet, amely jelszót, ellenőrző kódot, fizetést vagy személyi okmány másolatát kéri, cselekvés előtt ellenőrizzünk.
Mely jelek árulják el az adathalász üzenetet?
Egyetlen jel sem bizonyítja önmagában, hogy az üzenet hamis, és a jó hamisítványok mindegyiket el tudják kerülni. Ezeket azonban érdemes minden alkalommal megnézni:
Nyomásgyakorlás. Az üzenet szerint néhány órája van, a fiókját bezárják, vagy valami rossz történik, ha vár.
Hasonló, de hibás feladócím, például felcserélt betű vagy egy extra szó a domainben.
Olyan hivatkozás, amelynek látható szövege nem egyezik a célpontjával. Számítógépen az egér fölé vihetjük, telefonon hosszan megnyomva láthatjuk a címet.
Váratlan melléklet, különösen zip fájl, nem kért számla vagy olyan fájl, amely a makrók engedélyezését kéri.
Kérés, hogy ajándékkártyával, kriptovalutával vagy egy új számlára utalással fizessünk.
Mit tegyünk a kattintás előtt?
Álljunk meg, és lassítsunk. A feladó a nyomásgyakorlásra épít, ezért néhány perc türelemmel az előny nagy része elvész. Ne válaszoljunk, ne hívjuk az üzenetben szereplő számot, és ne nyissuk meg a hivatkozást vagy a mellékletet.
Ezután ellenőrizzük az állítást egy olyan úton, amelyben már megbízunk. Nyissuk meg a cég alkalmazását, vagy írjuk be a címét magunk a böngészőbe, és keressük ugyanazt az értesítést a fiókunkban. Hívjuk a kártyánkon vagy a cég hivatalos weboldalán szereplő számot. Ha az üzenet kollégától vagy rokontól látszik érkezni, vegyük fel vele a kapcsolatot más módon, például telefonon, és kérdezzük meg, ő küldte-e.
Miért része az adathalászatnak az SMS és a telefonhívás is?
Az adathalászat nem korlátozódik az e-mailre. Gyakoriak a csomagokról, útdíjról vagy banki értesítésekről szóló SMS-ek, és azok a hívások is, amelyekben valaki a bankunk vagy egy ügyfélszolgálat nevében telefonál. A hívó a kijelzőn megjelenő számot szinte bármilyennek megjelenítheti, ezért a kijelzett szám semmit sem bizonyít.
Egy valódi bank nem kéri, hogy utaljunk pénzt egy „biztonságos számlára”, és egy valódi ügyfélszolgálat nem kéri el a telefonunkra éppen megérkezett kódot. Ha a hívó sürgetni kezd, tegyük le, és hívjuk vissza egy általunk kikeresett számon. Ugyanez igaz a hangüzenetekre és az olyan üzenetekre is, amelyek egy barát feltört fiókjából érkeznek, és pénzt kérnek.
Mi a teendő, ha már rákattintottunk vagy megadtunk egy jelszót?
Ez óvatos emberekkel is megesik, és a gyors cselekvés valódi különbséget jelent. Haladjunk sorban a következő lépésekkel:
Szakítsuk meg a kapcsolatot a problémával. Ha megnyitottunk egy fájlt, és úgy gondoljuk, hogy futtatott valamit, kapcsoljuk ki az eszköz hálózati kapcsolatát, és hagyjuk kikapcsolva, amíg át nem vizsgálták.
Változtassuk meg az érintett fiók jelszavát, lehetőleg másik eszközről. Ha ugyanazt a jelszót máshol is használtuk, ott is cseréljük le.
Kapcsoljuk be a kétlépcsős azonosítást, lehetőleg hozzáférési kulccsal vagy hitelesítő alkalmazással, és a fiók beállításaiban jelentkezzünk ki a többi munkamenetből.
Ha kártya- vagy bankadatokat osztottunk meg, azonnal értesítsük a bankunkat. Kérjük a kártya letiltását, vagy az szokatlan tevékenységek figyelését.
Keressünk olyan változásokat, amelyeket nem mi végeztünk, például új továbbítási szabályokat az e-mailben, új helyreállítási címeket vagy ismeretlen bejelentkezéseket.
Jelentsük az üzenetet annak a szolgáltatásnak, amelynek kiadta magát, és szóljunk az ismerőseinknek, ha a fiók a nevünkben küldött üzeneteket.
Hogyan csökkenthető eleve az adathalászat okozta kár?
Nem akadályozhatjuk meg, hogy minden üzenet elérjen minket, ezért a cél a kár korlátozása, ha egy mégis átjut. Minden fiókhoz használjunk külön jelszót, és tároljuk őket jelszókezelőben, ami azért is hasznos, mert nem tölti ki a jelszót hibás címen lévő oldalon. A hozzáférési kulcsok még többet nyújtanak, mert egy hamis oldalra egyáltalán nem gépelhetők be.
Tartsuk naprakészen a telefont és az alkalmazásokat, és legyünk óvatosak a hivatalos áruházakon kívüli alkalmazásokkal és fájlokkal. Korlátozzuk, mi tárolódik olyan helyeken, amelyeket egyetlen ellopott jelszó megnyithat. Az útlevelünk, adóügyi irataink vagy szerződéseink másolatának nem kell az e-mail-fiókban lennie, ahol egyetlen sikeres adathalász üzenet mindet felfedheti.
Ebben segíthet a Revault. A fotókat, dokumentumokat és fájlokat titkosított széfben tartja az eszközünkön, Revault-fiók nélkül, amelyet meg lehetne halászni. Ez nem akadályozza meg, hogy hamis üzenetet kapjunk, de a legérzékenyebb fájlokat távol tartja a postafiókunktól és a felhőfiókjainktól. Egyetlen eszköz sem helyettesíti az ítélőképességet, ezért a legjobban védő szokás az egyszerű: ha egy üzenet valami sürgőset kér, először ellenőrizzük más módon.